|
2023-06-26 22:00:27, hétfő
|
| |
| |
GAZDASÁGI ÖSSZEOMLÁS...?
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a Fidesz-KDNP szinte ugyanakkora támogatottsággal rendelkezik, mint a 2018-as választások után. A kormánypártok népszerűségét többek között a járványhelyzet és az infláció sem rengette meg.
Komoly politikai teljesítmény, hogy a kormánypártok a válságkezelések ellenére meg tudták őrizni a magas támogatottságukat, sőt, korábban nem szavaztak olyan sokan a Fideszre, mint éppen a 2022-es országgyűlési választásokon. Holott éppen az lett volna logikus - számos magyar és külföldi példát lehet erre találni -, hogy a válság apasztja a kormányerők népszerűségét.
Komoly politikai teljesítmény, hogy a kormánypártok a válságkezelések ellenére is meg tudták őrizni a magas támogatottságukat, sőt, korábban nem szavaztak olyan sokan a Fideszre, mint éppen a 2022-es országgyűlési választásokon. Holott éppen az lett volna logikus - számos magyar és külföldi példát lehet erre találni -, hogy a válság apasztja a kormányerők népszerűségét.
A kormány nemcsak arra ügyelt az elmúlt négy évben, hogy a Bokros-csomaghoz hasonló megszorítások ne legyenek, hanem arra is, hogy ,,jelentős osztogatásokat hajtson végre, - például a családi adó-visszatérítést, vagy a 13. havi nyugdíj visszaállítását -, mindezt úgy, hogy a családi adókedvezmény-rendszert is megtartották. Emellett népszerűnek bizonyult az árstop, és minden bizonnyal a nagyobb boltokat érintő kötelező akciózás is kedvező fogadtatásra talál. Népszerű a vasúti és buszos vármegyebérlet is, mert az ingázók csökkenthetik a költségeiket.
Összeállt, milyen Magyarországot akarnak, méghozzá olyan magas szinten sikerült ezt a folyamatot végigvinni, amellyel verni tudták az ellenfeleiket. ,,Brüsszel" ellenségképpé tétele, a ,,szabadságharc" nem a semmiből jön, mert levezethető a nemzeti érdekek kifelé való képviseletéből, amelyet a Fidesz már az 1990-es évek második felében is fontosnak tartott. Az egymással is rivalizáló ellenzék viszont ,,eleve képtelen olyan szilárd ideológiai alapról politizálni, amelyet a Fidesz még az 1990-es években sikerrel létrehozott, a korábbi rosszul sikerült kormányzati időszakuk pedig még most is sötét árnyékként lebeg az ellenzék fölött. A szavazók többsége inkább a stabilitás ígéretére voksolt, mint az egymással is veszekedő ellenzéki koalícióra. Amíg az ellenzék széttöredezett marad, még a válságok ellenére is kevés lesz az esély a hatalomváltásra.
A jelenlegi kormánypárti miniszterelnök viszont tapasztalt, ledolgozta a hátrányát, és most nincs vetélytársa. A magyar kormány pedig helyesen a magyar nemzeti érdekből vezette le az orosz-ukrán háború első napjaiban, hogy a háborúból ki kell maradni és ezt folyamatosan hangoztatta, hangloztatja is.
Orbán Viktor tapasztalt, ledolgozta a hátrányát, és most nincs vetélytársa
Link
SZIMPATIKUS, AMIT ORBÁN TESZ - ABISHUR PRAKASH A MANDINERNEK
Link
SEM AZ USA, SEM KÍNA NEM TUDJA MÁR IRÁNYÍTANI A VILÁGOT, AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORUÚ MINDENT ÁTALAKÍT
Abishur Prakash a Mandinernek 2023. június 26.
A Novák Katalin államfő meghívására hazánkba érkezett geopolitikai szakértővel új világrendről, a technológia szerepéről és Magyarország helyzetéről beszélgettünk.
Pintér Lívia és Santo Martin interjúja a Mandiner hetilapban
A globalizáció miatt az országok elvesztették szuverenitásukat, amit most visszanyernének - véli a geopolitika-szakértő. Interjú klímaügyről, a big datáról, a kormány politikájáról.
Abishur Prakash 1991-ben született az új-zélandi Wellingtonban indiai szülők gyermekeként. A Center for Innovating the Future szervezet geopolitikai jövőkutatója, társalapítója. Technológiával, globalizációval és az új világrend kialakulásával összefüggő előadásokat tart. Öt könyv szerzője, melyek közül többet magyarul is kiadtak. Gondolatai rendszeresen megjelennek többek között a Forbesban, a The Wall Street Journalben, a CNN-en és a BBC-n.
Geopolitikai szakértőként mit javasol a cégéhez forduló multinacionális ügyfeleknek, hogyan igazodjanak el a jelen kihívásai között?
A fő célom, hogy segítsem a vállalatvezetőket megérteni, hogyan függ össze a geopolitika és az üzlet. A cégem nevéül is ezért választottam a The Geopolitical Business (a geopolitikai üzlet) kifejezést.
Az érdeklődésem leginkább a geopolitika és annak üzleti hatása felé irányul.
A kérdés, amellyel számos társaságnak szembe kell néznie, hogy miként képes leküzdeni a globális verseny miatt egyre szaporodó akadályokat.
A hamarosan magyarul is megjelenő legújabb könyvéről szóló, zárt körű budapesti előadáson elhangzott, hogy bár eddig is számos térségben dúltak háborúk, az ukrajnai konfliktus alapjaiban forgatta fel a világot. Miért éppen most történt ekkora változás?
Az országok már régóta hadilábon állnak a status quóval, mely hosszú ideig áthatotta a gondolkodásukat. Egyre többen mernek feltenni korábban elképzelhetetlen kérdéseket. Miért dominál az amerikai dollár? Miért támogatjuk Kína felemelkedését? Miért építünk globális rendszereket? Miért cseréljük el a szuverenitásunkat gazdasági sikerekre? Az orosz-ukrán konfliktus új dimenziókat nyitott, az országok bátran megkérdőjelezik a status quót, és szokatlan, radikális lépéseket tesznek.
Ez a háború az egész világ szerkezetét átalakítja,
mondhatjuk, hogy egyfajta káosz közepén vagyunk.
Azelőtt a világ egy megszokott rend szerint működött, minden ország tudta, hol a helye. Ma már nincs így. Az Egyesült Államok az Egyesült Államok volt, a háborúk valahol keleten vagy délen, mindenesetre tőlünk távol folytak. Nagy ma a bizonytalanság, és sokan továbbra is a hidegháborús felosztásban gondolkodnak.
Miben különbözik a most kialakulóban lévő világrend a hidegháborús időszaktól?
Két fő különbség van. Egyrészt a hidegháborús színtéren csupán két nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió volt jelen, most pedig világszerte majdnem egy tucat szereplő vesz részt a versengésben. Másrészt ezzel összefüggésben
a világ akkor két részre oszlott, most viszont több helyen szétválik,
hiszen számos hatalom küzd a befolyásért.
Mondhatjuk, hogy ez a gondolkozásmódunk korlátja: két pólust szeretnénk látni, a hagyományos nagyhatalmi tengelyek mentén felosztott világot?
Pedig inkább multipoláris világrendben érdemes gondolkodnunk. Többször hallottam geopolitikai szakértőktől, hogy új hidegháború közepén vagyunk. Ám ha megnézzük: 1988-ban a szovjet bruttó hazai össztermék az amerikainak a fele volt, ezzel szemben Kína gazdasága már most is hatalmas, és csak tovább erősödik. A világ többpólusúvá válik, és ami szerint ezt értelmeznünk kell, nem a hidegháborús szemlélet.
A jelenség valójában úgy ragadható meg, hogy az USA dominanciája lényegesen csökken?
Igen, sőt néhányan az Egyesült Államok bukásaként értelmezik a folyamatot. De nem erről van szó,
az egész globális környezet olyannyira megváltozott, hogy az USA már nem az, ami volt.
Többé nem mondhatja meg mindenkinek a tutit, más országok is felemelkedtek. Ez nem bukás, csak a viszonyok alakultak át drámaian. Van egy autókölcsönző cég Münchenben, százezer kínai elektromos autót rendelt meg. Volt idő, amikor ilyen megrendelést csak a nyugati autógyárak tudtak teljesíteni, a Volkswagen és a Chevrolet. A dolgok rengeteget változtak, de fontos felismerni: az, hogy az Egyesült Államok nem tud mindenki helyett dönteni, nem jelenti azt, hogy Kína megteheti helyette ezt.
Ez jó hír.
Igen, valóban. Az a helyzet, hogy az USA már nem tudja uralni a világot, de Kína sem. Sőt, India, Oroszország és az EU sem. Szóval széttöredezettség lesz, és az országok blokkokban kapaszkodnak össze. Számos ország vezetői úgy gondolkodnak, hogy oldjuk meg az éghajlatváltozás problémáját a G7 csoport keretei közt. Kína és India azonban egyedül kívánja kezelni a kérdéskört. És ez csak egyetlen ügy, sok más kihívással is szembe kell néznie a széttöredezett világnak.
Ilyen például a technológia adta lehetőségek és kockázatok kérdése.
Az országok olyan dolgokat tehetnek már meg a technológia segítségével, amelyekkel visszaszerezhetik szuverenitásukat. Például India megköveteli az amerikai techcégektől, hogy ha ott működnek, osszák meg az adataikat a helyi vállalatokkal.
Az adatok versenyelőnyt jelentenek, India nem akarja, hogy külföldi techcégek irányítsák az országot. Hasonlóan, Európa sem szeretné, ha nagy cégek, mint az Amazon vagy az Apple, birtokolnák a felhőben tárolt adatokat. Azt szeretnék, ha az európai adatok Európában maradnának. A háború azonban veszélybe sodorhatja ezeket az erőfeszítéseket.
Európában erős a törekvés a szuverenitás növelésére,
ezt Emmanuel Macron francia elnök is kifejezte, amikor azt mondta, hogy eljött az idő, hogy Európa a saját útját járja.
Milyen más példát említene a technológiai megosztottságra?
Például a navigációs rendszerekben a GPS uralta a világot. Ma a világ 125 városában többen használják a kínai BeiDou-t, mint a GPS-t. Ha körülnézünk, látjuk, hogy a világ vertikálisan szerveződik. Az a világ, amelyben felnőttünk, nyitott volt és hozzáférhető. Az országok mostani lépései nem ezt növelik, ellentétes folyamatok zajlanak. Egyes államok például az energiaügyekben, mások pedig a technológiai ügyek mentén közelednek egymáshoz.
A 2021 nyarán megtartott esztergomi MCC Feszten Fotó: Mandiner / Ficsor Márton
A pénzügyi világ széttöredezésének is egyértelmű jelei vannak, elég a BRICS szerveződéseire gondolnunk, vagy
a dedollarizációra.
A dedollarizáció újabb jele annak, hogy az országok, tömbök önállósodni szeretnének, és nem akarnak függeni egyetlen valutától, ezért egyre jobban eltávolodnak az amerikai dollártól. Egyiptom is csatlakozott nemrégiben a BRICS országok bankjához, mert nehezen jutott dollárhoz. Ennek pedig az az oka, hogy az amerikai jegybank nem tudta biztosan, Egyiptom mely országokkal milyen kapcsolatban áll, azaz azt vizsgálta, baráti állam-e.
A Fed egyre inkább csak annak ad dollárt, aki szövetségesnek számít.
Ezáltal Egyiptom most már nem dollárban, hanem rubelben, rúpiában, jüanban kereskedhet Oroszországgal, Kínával, Brazíliával és Indiával.
A diverzifikáció jelentheti a megoldást az országoknak?
Igen, jobb finanszírozást jelenthet minden országnak, és dinamikusabb gazdaságot teremthet. De nem biztos, hogy a több lehetőség nagyobb biztonságot jelent. Az egész világnak szüksége van a dollárra és arra a stabilitásra, amit nyújt. Látható, hogy a világunk a valuták mentén is széttöredezett.
Fotó: Mandiner / Ficsor Márton
A vállalkozásokat talán a pénzügyi rendszer fragmentációja érinti leginkább.
Hihetetlenül bonyolulttá válik egy vállalkozás számára, hogy globálisan működjön. Véget ér az a korszak, amikor a cégek egyenlők lehettek: olyan korszakba lépünk, amikor a társaságoknak ki kell választaniuk, mely régiókban működnek, hová koncentrálnak. Számos kormány most olyan dolgokra kényszeríti a cégeket, amelyeket önszántukból nem tennének. Vegyük például az utóbbi harminc évet: Kína a legnagyobb lehetőség volt a világon, több mint egymilliárd fős lakossággal, gyorsan növekvő gazdasággal. Minden vállalat ott akart lenni. Az amerikai kormányzat azonban most már nem engedi, hogy a cégek úgy működjenek Kínában, ahogyan szeretnének: elkezdte ellenőrizni a tőkekiáramlást. Tegnap még elmehetett Kínába egy vállalat, és azt csinált, amit akart; ha megfelelt a helyi szabályoknak, bármelyik piacra mehetett, Kínába, Indiába, Németországba. Az USA ma azt mondja: nem terjeszkedhetsz, ahogy akarsz, mert minél több pénzt viszel Kínába, annál erősebb lesz, és ezt nem engedhetjük meg.
Vannak olyan országok, amelyek hintapolitikát folytatnak politikai és még inkább gazdasági érdekből. Ez lenne a jó irány? A többpólusú világban úgymond időszakosan váltani kell a stratégiák között?
Az első, hogy megértsük és elfogadjuk az új helyzetet. Úgy gondolom, hogy minden ország kiindulópontja ez, még akkor is, ha két kiindulópont van. Egyes országok nem akarnak vertikális irányba mozdulni, más országok igen. Vegyünk például Magyarországot. Miért kellene a magyaroknak vertikális irányra váltaniuk? Nincs okuk rá, hiszen ha az egyik vagy másik országgal folytatott kereskedelemből pénzt tudnak szerezni, akkor miért ne tennék? A probléma az, hogy az EU vertikális irányba indul. Tehát még ha Magyarország nem akarja is, a legnagyobb gazdasági-kereskedelmi kapcsolata igen. Ebből az következik, hogy
a világon minden ország és minden cég most már kénytelen lesz pártot, azaz, ahogy írom, törzset, ha úgy tetszik, irányt választani.
Az ideológia visszatér.
Mi lesz Európával, hogyan lehet ennek az új berendezkedésnek a nyertese? Lesz-e egyáltalán olyan felsőbbrendű hatalom, mint amilyen az elmúlt évtizedekben az USA volt?
Nincs felsőbbrendű entitás, és meg kell határozni, hogy mit is jelent a győzelem. Mindenki azt kérdezi tőlem, hogy ki fog nyerni: az USA vagy Kína? Kérdés, hogy gazdasági győzelemről, diplomáciai fölényről beszélünk, arról, hogy az egyetemi kutatásokban ki a nyertes - mert utóbbiban már egyértelműen Kína jár az élen -, vagy pedig arról, hogy ki irányítja a világot.
És ki fogja?
Senki. Csak mert vannak országok, amelyek kikerülnek az Egyesült Államok hatása alól, nem jelenti azt, hogy Kína hatása alá kerülnek. Sokan gondolják, hogy az USA hanyatlik, én nem értek egyet ezzel. Kína növekszik, ezt mindenki látja, de a helyzet nem ilyen egyszerű. Amikor azt mondom, hogy oldal- vagy szövetségesválasztás, nem csak arra gondolok, hogy az Egyesült Államok és Kína közül kell választani. Európa is egy oldal. Hogy mi is az európai oldal? Ez sok önvizsgálatot igényel.
Azt kell az országoknak kitalálniuk, hol a helyük az új, vertikális világban.
Magyarország hogyan tud jól navigálni a mostani geopolitikai környezetben?
Magyarország számos kihívás előtt áll, mert földrajzilag is közel van a háborúhoz. Ráadásul százezres nagyságrendben élnek magyarok Ukrajnában, tehát az országnak ez személyes ügy, szemben más államokkal, amelyeknek pusztán geopolitikai és gazdasági kérdés a háború. Magyarország mindamellett jó helyzetben van, jobb eséllyel tud megbirkózni a globális gazdasági kihívásokkal, mint más országok, amelyeknek nincsenek kiváló, döntésképes vezetőik. De nem lesz könnyű út.
Mindaz, ami ma történik, olyan, mintha egy hógolyó egyre nagyobbá és nagyobbá válna.
A válságok ugyanis egyre sűrűbbek. Egyik a másik után következik, ezért mindannyiunknak ébernek kell lennünk. Még csak most jön a java. Talán a technikai megoldások segíthetnek: lehet az emberiség fejlődésének előhírnöke a mesterséges intelligencia, amelynek szerepéről egy újabb interjúnyit beszélgethetnénk.
Link
SZIMPATIKUS, AMIT ORBÁN TESZ - ABISHUR PRAKASH A MANDINERNEK
Link
A gazdasági összeomlást nem úgy kell elképzelni, hogy holnaptól a postás nem viszi ki a nyugdíjat, hogy minden kórház bezár, hogy nem lesz többé iskola, és az egyik napról a másikra minden összeomlik. Nem, ez nem ilyen. Ez egy lassú folyamat emiatt nem is olyan látványos.
Lesz kórház, csak kevesebb szakorvossal, ápolóval, gyógytornásszal, rosszabb minőségű kajával, hosszabb várólistákkal.
Lesz nyugdíj is, csak egyre kevesebbet fog érni, hónapról-hónapra.
Iskola is lesz, csak éppen nem lesz kémia meg német szakos tanár, a gyerek pedig egyre silányabb minőségű oktatásban fog részesülni emiatt.
Postás is lesz, maximum csak hetente egyszer fog jönni - jó esetben.
Háziorvos is fog rendelni, pénteken 12:30 és 14:15 között, a 85 éves Géza bácsi a szomszéd faluból.
A boltban is lehet majd fizetni forintért, de egyre kevesebbet fogunk tudni vásárolni a fizetésünkből.
Utak is lesznek, de egyre ritkábban fogják megcsinálni a kátyúkat.
Nem szűnik meg mindegyik munkahely, de sok vállalkozás megy majd a levesbe.
Még többen fognak elvándorolni külföldre a jobb élet reményében.
Lesz buszvezető is, de egyre kevesebb, így a járatok nem szűnnek majd meg, csak kevésbé lesznek sűrűek.
Senki se egy apokalipszis szerű összeomlást képzeljen el, hanem egy lassú folyamatot, ahol napról-napra jut majd kevesebb a családoknak, ahol napról-napra fog kevesebbet érni a fizetés és a nyugdíj, ahol napról-napra lesz rosszabb helyzetben az egészségügy és az oktatás, ahol napról-napra fog lassan, sok esetben alig észrevehetően, de biztosan rohadni minden.
Ez a folyamat pedig már nagyon rég elkezdődött, és tart. De ahogy a béka sem veszi észre az egyre inkább melegedő vizet, úgy láthatóan a magyarok egy jelentős része sem akar róla tudomást venni.
Oszd meg és uralkodj magadon!!!
Látogatóim száma: fő
23.06.27. 22:00 : 10641
e Hét: 15962
e Hónap: 66363
e Év: 476194
. . . . . 
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hazánk - otthonunk |
|
|
|
Címkék: támogatottsággal, szuverenitásukat, dedollarizációra, éghajlatváltozás, elképzelhetetlen, beszélgethetnénk, berendezkedésnek, megosztottságra, válságkezelések, megkérdőjelezik, szerveződéseire, mindannyiunknak, terjeszkedhetsz, gyógytornásszal, visszaállítását, energiaügyekben, erőfeszítéseket, globalizációval, kereskedelemből, multinacionális, hatalomváltásra, gondolkodásukat, vállalkozásokat, visszanyernének, technológiával, dedollarizáció, vármegyebérlet, járványhelyzet, széttöredezett, osztogatásokat, magyarországot, kialakulásával, visszatérítést, hintapolitikát, kiindulópontja, nagyságrendben, 2018-as választások, kormánypártok népszerűségét, válságkezelések ellenére, magas támogatottságukat, 2022-es országgyűlési, lett volna, válság apasztja, kormányerők népszerűségét, kormány nemcsak, elmúlt négy, nagyobb boltokat, ingázók csökkenthetik, folyamatot végigvinni, nemzeti érdekek, 1990-es évek, 1990-es években, GAZDASÁGI ÖSSZEOMLÁS, Orbán Viktor, AMIT ORBÁN TESZ, ABISHUR PRAKASH MANDINERNEK, KÍNA NEM TUDJA MÁR IRÁNYÍTANI VILÁGOT, OROSZ-UKRÁN HÁBORUÚ MINDENT ÁTALAKÍT, Abishur Prakash, Novák Katalin, Pintér Lívia, Santo Martin, Wall Street Journalben, Geopolitical Business, Egyesült Államok, Amerikai Egyesült Államok, Például India, Emmanuel Macron, Ficsor Márton, Ezáltal Egyiptom,
|
|
Offline
